2013. augusztus 18., vasárnap

Prológus

Prológus

1812

-Álljon meg, Mrs. Horan. Az erdő nagyon veszélyes ilyenkor. 
-Ugyan már Mr. Brown. Jöjjön velem. Szeretném megmutatni önnek a tisztást.
-Kérem kisasszony...
-Mindjárt ott vagyunk. Ne féljen.
-Én nem félek. Csak féltem önt.
-Igazán kedves öntől, kedvesem. De engem igazán nem kell. Nem ijedek meg akármitől. És egyébként is mi bajunk lehetne?
-Bármi. El is rabolhatják önt a banditák. Kérem szerelmem. Menjünk vissza. Az édesapja már biztos keresi önt. 
-Az édesapám a bátyámmal és a házasságával van elfoglalva. Itt is vagyunk.
-Ez...ez... csodálatos.
-Ugye megmondtam.-mosolyogtam a kedvesemre.
-Szeretem amikor mosolyog Ashlyn.
-ASHLYN!! HOL VAGY? VÁLASZOLJ!!-Niall volt az a bátyám. Ezer hang közül is megismerném. Imádtam őt, de egy kicsit kettesben akartam lenni vőlegénymmel.
-Oh, ez biztosan a bátyám. Jöjjön bújjunk el a bokorba nem szeretném, hogy megzavarjon minket.-elbújtunk a legközelebb eső málnásba.
-ASHLYN. HOL VA... JESSZUSOM! ÚRISTEN!!!
Egy hatalmas farkas jött elő a bokrok mögül. Elindult Niall felé. Nem nézhettem tétlenül ahogy széttépi őt. Cselekednem kellett.
-Hagyd őt békén!!-minden egy pillanat alatt történt előfutottam a bokorból, és védelmezőn eléálltam, mire a farkas kissé megzavarodott, de csak egy minimális időre. Végigkarmolt rajtam. A lábam elnehezedett. Összerogytam, de még eszméletemnél voltam. Láttam ahogy Niall felé fut és vele is ugyanazt teszi mint velem. Szintén összerogyott a teste. A hatalmas állat elfutott. Nem néztem merre mert csak a bátyámra figyeltem.
-Niall...én sajnálom. Miattam történt.
-Shhh. Ez nem a te hibád Ashlyn.
Már tudtam. Meg fogunk halni. De ami ránk várt az talán... rosszabb volt mint a halál.

1 megjegyzés: